TUDTAD, HOGY A NÖVÉNYEK ELŐREJELZIK AZ IDŐJÁRÁST?

Biztosan felmerült már benned a kérdés: honnan tudhatták a régiek, hogy milyen idő várható?

A mobiltelefonokon és esőradarokon alapuló regionális időjárás-előrejelzések még nem voltak elérhetők. A múlt század közepéig az emberek sokkal közelebb éltek a természethez. Figyelték a változásokat a szabadban, megfigyelték a felhőket, az állatok viselkedését és a növények változásait. Az emberiség korábban szorosan kapcsolódott a mezőgazdasághoz, ami sokkal természetesebb volt akkoriban.

A mai világban azonban mindent iparosítottunk és távolabb kerültünk a természettől. A légkör most ismét változik, és az információs ipar felé haladunk. Bízunk olyan eszközökben és külső információforrásokban, amelyekre mindent ráhagyunk, és már nem figyeljük meg magunk a változásokat. A mobiltelefon és a laptop kijelzőjéről nézzük az időjárás-előrejelzést, miközben régebben kint, a természetben néztek föl az égre.

Azonban még mindig érdemes lehet néha kivenni a fejünket a technológiából és kitekinteni. Sok időjárási változást megjósolhatunk olyan dolgok alapján, amelyeket szinte elfelejtettünk. Az emberek régen tudták, hogy a növények és állatok viselkedése sokat elárul a közelgő időjárásról. Most nem az időjárás-jósló állatokról szeretnénk beszélni - bár azok is nagyon érdekesek - hanem arról, hogy mit árulhatnak el nekünk a növények az időjárásról.

PRÓBÁLJ KI EGY FENYŐTOBOZT

Ha otthon még van egy hely, ahol nem annyira szigeteltek az ablakok, és a külső időjárás még mindig befolyásolja, tegyél oda egy fenyőtobozt. Meglátod, hogy ha száraz az idő vagy szárazzá válik, a tobozlevelek kinyílnak, majd eső esetén újra bezárulnak. Ez a folyamat meglepően gyorsan és pontosan követi az időjárási változásokat!

SOKKAL TÖBB VÁLTOZÁS AZ IDŐJÁRÁS FÜGGVÉNYÉBEN

A növények folyamatosan mozognak, bár általában olyan lassan, hogy alig vesszük észre. Azonban vannak olyan növények, amelyek rendkívül érzékenyek a légköri és fényviszonyokra, és ezen változásokra gyakran időjárási változások következnek. A növények mozgása lehet állandó vagy változó. Az állandó mozgás például a fény felé növekvő növényekre jellemző, melyek leveleiket mindig a nap felé fordítják.

A napraforgó például a fénnyel együtt fordul: reggel a napkeleti irányba néz, délután pedig a nyugati irányba. A tavirózsa virágai reggel nyílnak, ha van elég napfény, de zárva maradnak, ha nincs. Este újra bezáródnak. Ezért a fényre adott reakciók kiváló példái.

A százszorszépek viselkedése még inkább előrejelzi az időjárást. Néhányuk például nedvességet pumpál a külső szirmokba, amikor a légnyomás csökken (ami gyakran rossz időjárást jelent), és ezek a szirmok kitágulnak, bezárva a virágot. Ha az időjárás javul, a belső szirmok kinyílnak, és a virágok ismét megnyílnak. Ez a fajta érzékenység lehetővé teszi számukra, hogy korán érzékeljék az időjárás változásait, és gyorsan reagáljanak rájuk. A százszorszépek és más tavaszi virágok tehát fantasztikus időjárás-előrejelzők lehetnek.

A MENNYDÖRGÉS KÖZELEDTÉT IS ÉRZÉKELIK

Ha zivatar közeleg – még mielőtt gyanítanád –, a sövényszulákok már megmondják. Valószínűleg ismeri a sövényszulákot (Calystegia sepium), mint azt a zavaró „gyomot”, amely csavarodó szárain fehér „tölcsér” virágokat tartalmaz. A növény bezárja ezeket a „pipis tölcséreket”, ha zivatarok és eső fenyeget.

Más típusú füzérfélék (olyan növények, amelyek más növények köré tekerednek) szintén ezt teszik. Példa erre egy teljesen más nemzetségből származó növény: a mezei rózsafű (Convolvulus arvensis). Pontosan ugyanezt teszi.

Egy másik növény – nem füzérféle –, amely szintén ezt teszi, a cseppecskevirág (Osteospermum pluvialis). A „pluvialis” szó „esőt” jelent, ami mindent elmond. Tehát esőt jósol, és látod, ahogy becsukja a virágait, amikor az ég beborul.

A Kaliforniai pipacs (Eschscholzia californica) ugyanezt teszi. Egy borús, esős napon vidám narancssárga virágaik ki sem nyílnak. Aztán vegyél magadra esőkabátot, ha ki kell menned!

MÉG TÖBB ESŐJÓSLÓ

Sokkal hosszabb azoknak a növényeknek a listája, amelyek bezárják virágukat, amikor esőre számítanak. Itt említünk még néhányat. Nagyon jól ismert a közönséges gyermekláncfű (Taraxacum officinale), amely számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkező növény, de a kertészek nem annyira őrülnek érte, és a tyúkhúr (Stellaria media), amely ugyanilyen. Mindkét típus tele van vitaminnal, és azt is megmondják, milyen lesz az idő. És ha valaha is olyan helyzetbe kerülsz, hogy éhes vagy, nyugodtan egyél pitypangot és tyúkhúrt.

Még több - talán meglepő - esőjósló az úti bogáncs (Onopordum acanthium) és a mezei tikszem (Anagallis arvensis).

Az úti bogáncs fenséges növény, gyönyörű szürke levelekkel. Akár 3 m magasra is megnő, és az előző két fajhoz hasonlóan őshonos, de megjelenése miatt néha beengedik a kertekbe. Köszönetképpen az eső közeledtével bezárja lila virágait, és figyelmeztet. Amikor virágzik, nagyon népszerű a lepkék, méhek és más rovarok körében; igazi nektárnövény! Guichelheilt Angliában még „szegény ember időjárásszemüvegének” is nevezik. Ennek a növénynek a rózsaszín-vörös virágai nem is nyílnak ki, ha rossz idő fenyeget. Nézzük meg: Franciaországban a guichelheil neve „Baromètre des gueux”, ami azt jelenti, hogy „a szegény emberek barométere”, így hasonló a brit névhez. Németül „Regenblume”-nak hívják. Ez eleget mond. Az etimológiai szótár szerint a „guichel” a holland névben a „mágiához” kapcsolódik, tehát valószínűleg valami máshoz, mint az időjáráshoz.

Egy másik esőt jósló „gaz”: a közönséges bojtorjánsaláta (Lapsana communis), amely mindenhol megtalálható árnyékban bokrokban, táblaszéleken, utak szélén és veteményesben is. A növény laza, halványsárga virágú szárakat képez, amelyek eső közeledtével is bezáródnak. Nagyon megbízható, zivatar-előrejelzőként is szolgál.

NINCS NAP, NINCSENEK VIRÁGZÓ KRÓKUSZOK

Valószínűleg Te is észrevetted már ezt: a krókuszokkal teleszórt mezőn a napfénytelen napokon sokkal kevesebb a szín: a virágok egyszerűen nem nyílnak ki. Az év folyamán valamivel később a vadember gyógynövénye (Pulsatilla) pontosan ugyanezt teszi. Ezek a növények még a virágaikat is hagyják lógni, hogy az esővíz ne kerüljön be.

BABONA, DE SOSEM LEHET TUDNI

Hallottál már a mennydörgésről? Ezek olyan növények, amelyek a korábbi hiedelmek szerint kivédik a mennydörgést (és annak néha katasztrofális következményeit). Bizonyára van némi tapasztalat ennek a hiedelemnek a hátterében, mert nagyon jól tudjuk, hogy vannak olyan növények – különösen a fák –, amelyekbe feltűnően gyakrabban csap bele a villám, mint más növényekbe, miért ne lehetne így, hogy vannak olyan növények, amelyekbe feltűnően ritkán csap bele a villám? Tehát olyan növények, amelyek – statisztikailag – védenek a villámcsapások ellen. Alföldünkön a mézgás éger (Alnus glutinosa) a legérzékenyebb a villámcsapásra. Ez a fafaj a leggyakrabban érintett. Ennek az az oka, hogy a fekete égernek speciális gyökerei vannak (ún. szivacsos „süllyedők”), amelyek egyenesen a talajvízbe nőnek. A villám aligha találhat jobb "földelést". De ez a lényegen kívül esik.

A villámcsapás ellen védelmet nyújtó növények közé tartozik a kövi rózsa (Sempervivum tectorum) és a pipacs (Papaver rhoeas). Talaj nélkül nő köveken és tetőcserepeken. A növény a gyökereivel hozzáerősíti vízpufferelő levélrozettáját. A pipacs bolygatott, nyílt terepre való növény. Még néhol a házak tetején is látunk ilyet.

Régen, Hollandia északi régióiban a kunyhók, házak és istállók tetejét nyírfakéreg tömítőrétegen homokos gyep borította (a nyírkéreg nagyon lassan bomlik le). A pipacs könnyen kicsírázhatna rajta. Igazi úttörő növények, amelyek szeretik a bolygatott talajt. Még akkor is, amikor 1918-ban az első világháború még véget sem ért, Flandria és Észak-Franciaország lerombolt, fellőtt, teljesen elpusztult területei, ahol heves harcok folytak, és a lövészárkok (vagy még mindig feküdtek) gyorsan végtelenné, gazdagon változtak a virágzó pipacsmezők. Magok milliói hevertek már a földben, és arra vártak, hogy napvilágra kerüljenek és kicsírázzanak. Ezért vált a közönséges vörös pipacs szimbólummá a különböző országokban, hogy megemlékezzenek a háborúban és a későbbi háborúkban elesettekről. Az Egyesült Királyságban ez a szokás a megemlékezés ceremóniájává nőtte ki magát, amelyet minden év november 11-én, vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon, a Remembrance Day vagy a „Poppy Day ” néven tartanak.

A hadsereg orvosa és tüzérségi parancsnoka , John McCrae az 1915-ös szörnyű háború alatt uralkodó őrült háborús mentalitását fejezte ki híres, „Flandriai mezőkön” című versében – katonáinak címezve – a következő fordítással:

FLANDRIA MEZŐIN

Flandria mezőin a pipacsok hullámoznak

a keresztek között, sorról sorra.

Jelzik, hol voltunk – és az égen

még mindig repülnek – bátran énekelve – a pacsirták,

amit alig hallottunk a dörgő fegyverek között.

Mi vagyunk a halottak. Néhány napja

még éltünk, éreztük a napfelkeltét, láttuk a lenyugvó nap ragyogását,

szerettünk és szeretve voltunk, most pedig

Flandria mezőin heverünk.

Vedd át a harcunkat az ellenséggel.

Elromlott kezünkből

neked dobjuk a fáklyát; most az a te feladatod, hogy ezt fenntartsd.

Ha nem veszed át ezt a hitet tőlünk, akik meghalunk,

nem nyugodhatunk meg, annak ellenére, hogy pipacs nő

a flamand mezőkön.

John McCrae

A pipacs kivédheti a mennydörgést és a villámlást, de a történelem során számtalan csatatér virága is. A pipacs nem csak az időjárás változásaira figyelmeztet...

Vannak olyan növények is, amelyek okosan elkerülik a problémákat. Orgona például (Syringa). Mindenképpen be akarják porozni a virágaikat, de ez nem lehetséges, ha esik. Egyszerűen a szokásosnál korábban nyitnak, és újra bezárnak, ha esik az eső. Ha a nap folyamán ismét kisüt a nap, újra kinyitnak.

Vannak olyan növények is, amelyek segítségével a házból láthatjuk, hogy kint fagy-e vagy sem. A tarka levelű babérsom például (Aucuba japonica). Még ha csak egy fokkal is fagy ez az örökzöld növény hagyja lelógni a leveleit, de azonnal megváltozik, ha a hőmérséklet 0 fölé emelkedik.

VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT

Itt az alkalom, hogy megtudd, hogy a sok gazdálkodói bölcsesség és szólás-mondás a „növényekről és az időjárásról” továbbra is érvényesek-e, vagy a klímaváltozás miatt változtatnunk kell rajtuk.

Néhányat említünk:

1. Ha a fák és növények korán virágoznak, az szép nyarat jelez.
2. Ha a nyár sok árbocot hoz (makk és bükkdió), akkor kemény tél következik.
3. Akkor lesz szép az idő, ha nyáron hajnali harmat lesz a gyepen.
4. Ha már májusban illatos a kamilla, meleg nyár jön.
5. A tulipán zárásakor elkerülhetetlen az eső.

Talán még sok gazdabölcsességet vagy szólás-mondást ismersz?

Tudasd velünk, mi a működőképes még ebben a régi természeti tudásban, mert gyanítjuk, hogy sok minden változott.

Szeretnénk hallani rólad!

Várjuk szeretettel a kerti tréfákban, növényi okosságokban és persze a jó hangulatban tobzódó beszélgetéseket a KertészetiKincsek Facebook csoportunkban!